Az áram élettani hatása

Villamos biztonságtechnika: Az ember már régóta nemcsak a légköri eredetű és az elektrosztatikus feltöltődésből származó villamossággal van kapcsolatban, hanem együtt él vele az általa létrehozott villamos erőművek, vezetékek, fogyasztók berendezések, készülékek stb. működése vagy működtetése révén is. Az ember a villamossággal sajnálatos módon legközvetlenebbül akkor kerül kapcsolatba, amikor ( feszültség alatt álló részek közvetlen érintése, a szigetelés átütése, vagy átívelés következtében) bekapcsolódik a villamos körbe, testén villamos áram folyik keresztül azaz az embert áramütés éri.

A köztudatban a villamos áramütés veszélyességét meglehetősen ellentétesen ítélik meg. Az egyik nézet szerint az áramütés fellépése valószínűtlen, s ha elő is fordul inkább csak kellemetlen, de nem veszélyes. A másik nézet szerint viszont minden esetben súlyos, a legtöbbször halálos. A gyakorlatban a villamos balesetek száma és súlyossága tekintetében közvetlenül a közlekedési balesetek után az "előkelő" második helyet foglalják el a baleseti statisztikában, és - ugyanúgy, mint a közlekedésben- szinte mindig valamilyen súlyos mulasztás következtében állnak elő. Igaz, hogy sok az igen kismértékű, ténylegesen csak kellemetlenséget okozó áramütés is, de mivel ezeket sehol nem jelentik, a statisztikában szereplők szinte mind igen súlyosak, gyakran halálosak, és mintegy 75%-a nem a nagy-, hanem a kisfeszültségű berendezéseknél fordul elő. Ennek oka elsősorban egyrészt az, hogy ezeknek mind a létesítésénél, mind a karbantartásánál és mind a kezelésénél lényegesen kisebb gondossággal járnak el, mint a nagyfeszültségű berendezéseknél másrészt pedig, hogy az emberek ezekkel sokkal bővebben érintkeznek, mint a nagyfeszültségűekkel. Ebből következik, hogy a villamosság veszélyeinek elhárítása, a balesetek elleni biztonságos védelem kialakítása a kisfeszültségen is nagyon fontos feladat.

A CENELEC szabványok tartalmának (követelményeinek) átvételével megjelent az MSZ 2364 Épületek villamos berendezéseinek c. szabványsorozat, amely kiváltja a két korábbi - 2003. február óta már nem érvényes- hazai szabványt: a kisfeszültségű létesítési és biztonsági szabályzatot MSZ 1600 , valamint a kisfeszültségű érintésvédelmi szabályzatot MSZ 172-1. E sorozat újabb tagjai a korábbi MSZ 2364 helyett MSZ HD 60364 jelzetet kapták és a sorozat címe " Kisfeszültségű villamos berendezések"-re változott. Az új szabványsorozat "Áramütés elleni védelem" c. MSZ HD 60364-4-41 szabványban foglalták össze mind az alapvédelem, mind a hibavédelem létesítési követelményeit.